Nichifor Crainic

Nichifor Crainic
Született	Ion Dobre 1889. december 22. Bulbucata
Elhunyt	1972. augusztus 20. (82 évesen) Mogoșoaia község
Álneve	Victor Raţiu D. Crainic D.I. Crainic D.I. Nichifor N. Crainic Victor Mărginaş
Állampolgársága	román
Foglalkozása	költő, író, filozófus, teológus, politikus
Iskolái	Bécsi Egyetem
Kitüntetései	a Bécsi Egyetem díszdoktora (1940)[1]
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	vers, esszé
Irodalmi díjai	Nemzeti Költészeti Díj (1930)[2]
Politikai pályafutása
Párt	Nemzeti-Keresztény Védelmi Liga(wd) Nemzeti Keresztény Párt(wd)
Románia nemzeti propagandaminisztere
Hivatali idő 1940. július 4.[3] – 1940. szeptember 3.[3]
miniszterelnök	Ion Gigurtu Ion Antonescu
Románia kulturális és vallásügyi minisztere
Hivatali idő 1941. január 27. – 1941. május 26.
miniszterelnök	Ion Antonescu
A Wikimédia Commons tartalmaz Nichifor Crainic témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nichifor Crainic, eredeti nevén Ion Dobre^[4] (Bulbucata, 1889. december 22. – Mogoşoaia, 1972. augusztus 20.) román író, költő, műfordító, teológus, filozófus, rasszista ideológus,^[5][6][7] szélsőjobboldali politikus,^[8] az egyik legjelentősebb román fasiszta^[9] és antiszemita ideológus,^[5][10][3] a két világháború közötti etnokráciai(wd) elmélet képviselője.^[11]

Használta a Victor Raţiu (1908), D. Crainic (1909), D.I. Crainic, D.I. Nichifor, N. Crainic (1910), Victor Mărginaş írói álneveket is. 1926. áprilisában hivatalosan is felvette a Nichifor Crainic nevet.

1940-ben a Román Akadémia tagjává választották,^[12] 1946-ban kizárták, 1995-ben tagságát ismét érvényesnek ismerték el.^[2]

1. ↑ Nichifor Crainic, o. Univ.-Prof. Dr. geschichte.univie.ac.at (Hozzáférés: 2024. május 1.)
2. ↑ ^{a b} Nichifor Crainic. www.revistamemoria.ro (Hozzáférés: 2024. május 2.)
3. ↑ ^{a b c} Background and Precursors to the Holocaust. Roots of Romanian Antisemitism. The League of National Christian Defense and Iron Guard Antisemitism. The Antisemitic Policies of the Goga Government and the Royal Dictatorship. In International Commission on the Holocaust in Romania: Final Report. Ed. Tuvia Friling, Radu Ioanid, Mihail E. Ionescu. Iași: Polirom. 2004. 35–37. o. ISBN 9789736819896  
4. ↑ Cicerone Ionițoiu: Victimele terorii comuniste: arestați, torturați, întemnițati, uciși. București: Editura Mașina de Scris. 2002. 245. o. ISBN 9789739999427  
5. ↑ ^{a b} Roland Clark: Nationalism and orthodoxy: Nichifor Crainic and the political culture of the extreme right in 1930s Romania. Nationalities Papers, XL. évf. 1. sz. (2012)
6. ↑ Ovidiu Caraiani: Identities and Rights in Romanian Political Discourse. Polish Sociological Review, 142. sz. (2003) 161–169. o.
7. ↑ Michael Wedekind: The mathematization of the human being: anthropology and ethno-politics in Romania during the late 1930s and early 1940s. New Zealand Slavonic Journal, XLIV. évf. (2010) 27–67. o.
8. ↑ Irina Livezeanu: Reviews of Books: Eugenics and Modernization in Interwar Romania Maria Bucur. The American Historical Review, CVIII. évf. 4. sz. (2003) 1245–1247. o.
9. ↑ Radu Ioanid: Nicolae Iorga and Fascism. Journal of Contemporary History, XXVII. évf. 3. sz. (1992) 467–492. o.
10. ↑ Antisemitic Propaganda and Official Rhetoric concerning the Judeo-Bolshevik Danger: Romanian Jews and Communism between 1938–1944. In International Commission on the Holocaust in Romania: Final Report. Ed. Tuvia Friling, Radu Ioanid, Mihail E. Ionescu. Iași: Polirom. 2004. 93 és 116. o. ISBN 9789736819896  
11. ↑ Peter F. Sugar: Eastern European Nationalism in the Twentieth-Century. (hely nélkül): American University Press. 1995. 275–276. o. ISBN 9781879383395  
12. ↑ Membrii Academiei Române. acad.ro (Hozzáférés: 2024. május 2.)